Nevelési módszerek és alkalmazásuk

Nevelési módszerek

Bevezető:

  Ahhoz, hogy a nevelő megfelelő színvonalon és hatékonysággal legyen képes újra és újra megoldani a különféle nevelési szituációkat – a körülmények számbavétele mellett – elsősorban önmagát (szociális technikáit), módszereit (közvetlen és közvetett módszereit) kell jól ismernie és állandóan fejlesztenie, azaz megfelelő módszertani kulturáltsággal rendelkeznie.

   A módszertani kulturáltság alakítható, fejleszthető képességük, amely:

- a közvetlen és közvetett módszerek és eszközök ismeretét,

- önismeretünk és szociális technikáink folyamatos fejlesztését,

- a helyzetek felismerését és elemzését jelenti.

A nevelési módszerek kiválasztásának szempontjai:

·         nevelési cél

·         nevelési feladat

·         a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége

·         a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa

·         a tanulók, a közösség életkora, sajátossága

·         a pedagógiai szituáció és annak tartalma

A nevelési módszerek általános jellemzői:

·         A nevelés céljainak és feladatainak megvalósulását szolgálják

·         a gyermekek/tanulók aktivitásának, önállóságának kibontakozására irányulnak

·         rugalmasak

·         soha nem egyetlen megoldásra, hanem az eljárások komplex rendszerére gondolunk – mindig rendszerként, együttesen kell kifejteni hatásukat

·         segítsék a közösségi nevelés eredményességét

„Ha egy körmét rágó gyermekre rászólunk, valószínű ijedten kiveszi szájából a kezét. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy néhány másodperc múlva nem folytatja a körömrágást. Eljárásunk azért volt eredménytelen, mivel egyetlen eszközt vetettünk be (rászólás), ahelyett, hogy az eszközök rendszerével (magyarázat, tudatosítás, más tevékenység biztosítása, ellenőrzés, biztatás) segítenénk a rossz szokás megszűnését.”

A nevelési módszerek osztályozása/csoportosítása

Nevelési módszerek csoportosítása a nevelési folyamatban betöltött szerepük alapján

A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei	A tevékenység megszervezésének módszerei	A magatartásra ható módszerek
		ösztönzés módszerei	kényszerítő módszerek	gátlást kiváltó módszerek
nézetek kialakítására (a pozitív magatartásforma elismerés értékként) értelmi, érzelmi mozzanata is van – akaraterő, cselekvés befolyásolása	értékes viselkedésmódok kialakítására aktivizál (jártasságok, készségek, szokások, kialakítása)	elismerés, megerősítés iránti vágy kielégítése (különösen a gátlásos, bátortalan emberek tevékenységét segíti)	alkalmazása: . gyenge a gyermek akaratereje, . fejletlen a csoporttudat, . következményekkel szemben rendszeres az ellenállás, . dacot, ellenállást, behódolást válthat ki	a negatív viselkedés kialakulásának megakadályozása
példa, példakép, eszménykép állítása	gyakorlás, gyakoroltatás	sikerélmény biztosítása	felszólítás	felügyelet
magyarázat	követelés	elismerés	parancs	ellenőrzés
megbeszélés	segítségnyújtás	dicséret	büntetés	intés
vita	tanácsadás	jutalmazás		fenyegetés
előadás	verseny	ígéret		tilalom
elbeszélés	ellenőrzés	helyeslés		átterelés
tájékoztatás	értékelés	bíztatás		elmarasztalás
felvilágosítás		osztályozás
bírálat, önbírálat		bátorítás

A)     Direkt (közvetlen) nevelési módszer:  forrás a nevelő

B)      Indirekt (közvetett) nevelési módszer:               forrás a gyerekek/tanulók közösségi tevékenységrendszere

A nevelés eszközrendszerébe tehát beletartozik mindaz a közvetlen vagy közvetett hatás, amit tudatosan alkalmazunk nevelési céljaink elérésére.

A gyermek a családban, az óvodában, az iskolában a pedagógiai hatások rendszerében él. Hatnak rá a környezetéhez fűződő élményei, érzelmi viszonyulásai, az ott elfoglalt helyzete, végzett tevékenysége, környezetének légköre, érték- és szokásrendje, céljai és hagyományai. Ezek a hatások közvetetten befolyásolják.

 

A nevelési módszerek és szociális technikák:

·         a személyközi kapcsolatrendszer azon eleme, melyek  nonverbális úton továbbítják illetve fogadják az információkat

… Ebből részletesen:                                    A jutalmazás és büntetés

A jutalmazás és büntetés problémaköre elválaszthatatlan az érték fogalmától. Amikor jutalmazunk, illetve büntetünk, akkor rendszerint az adott szűkebb – tágabb (család, iskola, pedagógus) értelemben vett társadalom értékrendjéhez viszonyítunk.

A társadalmi normák, értékek elérése érdekében alkalmazzuk a jutalmazás és büntetés módszerét. (A nevelési módszer – a nevelési célok elérése és érdekében alkalmazott eljárások.)

A jutalmazás / büntetés célja a büntető, jutalmazó/büntető személy által közvetített értékek megerősítése, az általa elvetettek gyengítése. Ez a szemléletmód nagy mértékben alapszik az operáns kondicionálás-elméletén, ahol az elsődleges és másodlagos megerősítések segítségével történik meg a tanulás.

A jutalmazás és büntetés funkciója a preferált (előnyben részesített, kívánatos) gyakorlása, a nemkívánatos tevékenység- és magatartásformák demotiválása, azaz magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be. (Bábosik)

A nevelési folyamatban betöltött szerepük szerinti csoportosításában a magatartásra ható módszerek (ösztönző/kényszerű módszerek) közé tartoznak.

Bábosik István nevelési modelljében, a szokásformálás közvetlen módszerei közé sorolta az ösztönzés módszereként az elismerés, elmarasztalás, jutalmazás és büntetés módszerét.

A jutalmazás

Nevelői munkánkban gyakran merülnek fel a kérdések:

·         Mikor, miért és hogyan jutalmazzak / büntessek? Milyen hatást fog gyakorolni a jutalmazás, büntetés a gyermekre? Milyen előnyei és hátrányai vannak?

·         Hogyan fegyelmezzek?

·         Miként ellenőrizzem és milyen szempontok alapján értékeljem a gyermekek/ tanulók teljesítményét, magatartását?

A hatékony, megfelelő jutalmazás:

Ø  mértékadó

Ø  ösztönző (A gyermek / tanuló annyi jutalmat kap, amennyi a feladat megoldására ösztönzi, akkor a feladatmegoldást jobban fogja élvezni. [Aronson])

Ø  szükségletkielégítő

Ø  kritériumok alapján történik (A kritériumokat ismertessük a gyermekekkel és ennek alapján dicsérjük, jutalmazzuk, azaz tudatosak legyünk.)

Ø  személyre szabott, differenciált

Ø  konzekvensek, következetesek legyünk

Ø  a kötelességek puszta elvégzését külön ne jutalmazzuk

Ø  a gyermekeket /tanulókat is be lehet vonni az értékelésbe, jutalmazásba (pl.: Kinek lett szép a munkája?)

Ø  az adekvát (megfelelő) jutalmazás pozitívan hat a teljesítményre és az önértékelésre:

o   további tanulásra, teljesítményre ösztönözhet,

o   az énkép is kedvezően alakulhat,

o   a nevelési folyamatban a jutalmazó- (és büntető) eljárások élményi hatása összegződik a személyiségben, tehát sorozatosan adott jutalmazást a gyermek nagy sikerélményként éli meg

A jutalmazás formái 

Nagyon fontos, hogy mind a verbális, mind pedig a külső jutalmazás együtt járjon a nonverbális jutalmazási formával, ugyanakkor a nonverbális jutalmazás önmagában is igen kedvező hatást tud gyakorolni a gyermek motivációjára.

Azonban ügyelni kell arra, hogy kongruens, azaz hiteles legyen a jutalmazás különböző formái, különben a gyermek kognitív disszonanciát fog átélni.

Az iskolában alkalmazott jutalmazási formák fajtáit a pedagógiai program, valamint a házirend tartalmazza. (Pl.: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, könyvjutalom, kitüntetés [Raoul Wallenberg-díj])

 A nem megfelelő jutalmazás:

-          a jutalom nem számít értéknek a jutalmazott számára

-          a jutalom időben túl távoli, (elérhetetlennek tűnik)

-          az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad

-          a jutalom elérése túl nehéz (megvalósíthatatlannak tűnik)

-          a külső jutalmakkal ugyan lehet növelni a teljesítményt, de károsan hatnak a belső, intrinsic motivációra

-          nem vesszük figyelembe az egyéni sajátosságokat à így általánossá, sablonossá válhat

-          túljutalmazás esetén à a jutalmak devalválódásához vezet, csökken a belső motiváció, mivel a gyermek nem a tudás belső érdeklődésből tanul, hanem a külső jutalomért (, mert a túlzott külső jutalmazásra való támaszkodás gátolhatja a feladatmegoldásból származó örömszerzés.

A büntetés

A hatékony, megfelelő büntetés:

Ø  céllal tesszük, hogy a nem kívánatos cselekedeteket kövesse megakadályozzuk és korlátozzuk

Ø  csak a szükséges mértékben alkalmazzuk

Ø  legyen arányban az elkövetett tettel

Ø  jól időzített (Közvetlenül a nem kívánt cselekedetet kövesse a büntetést. Az elhalasztott büntetés csak bizonyos életkortól alkalmazható [megértés]). [1]

Ø  személyre szabott, differenciált

Ø  magyarázattal együtt alkalmazzuk

Ø  a büntetést adó személy a gyermek elfogadja, szereti

Ø  konzekvensek, következetesek legyünk (Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban is büntetni kell.)

Ø  a jutalmazás hatékonyabb eszköz, mint a büntetés

Ø  tilos a gyermeket fizikailag bántani, lelkileg terrorizálni, megszégyeníteni!

Ø  nem lehet bosszú vagy megtorlás, ne haragból vagy sértődöttségből fakadjon!

Ø  dacot, ellenállást válthat ki

A nem megfelelő büntetés:

-          túl súlyos büntetés à mert a büntetőtől fog félni és nem a tett újbóli elkövetésétől

-          túl gyakori büntetés à ----||----

-          fizikai bántalmazás tilos! (pl.: a büntetés erőszak, agresszió, verés, étel-, italmegvonás, …)

-          lelki bántalmazás tilos! (pl.: megszégyenítés, megalázás, kigúnyolás, stb…)

-          a közvetlenül alkalmazott büntetés à inkább megerősíti a gátolni kívánt büntetést

-          kollektív büntetés (közösséget, csoportot büntető)àcsak az adott személy feleljen

-          ha a gyerek cselekedete helyett magát a gyereket minősítjük.

-          à súlyos károkat okozhat:

o   a gyermek nem belsőmotivációból kerüli a nem kívánatos cselekedetet, hanem a büntetéstől való félelem miatt

o   kudarcélmény kialakulásához vezethet,

o   önbizalma, önértékelése nagymértékben csökkenhet,

o   erősödhetnek az agresszív viselkedési formák,

o   pszichoszomatikus tüneteket mutathat (állandósuló fej-, hasfájás, tikkelés, körömrágás, stb…)

Az iskolában alkalmazott jutalmazott formák fajtáit a pedagógiai program, valamint a házirend tartalmazza (pl.: szóbeli intés, figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, intő; igazgató elé idézés, fegyelmi tárgyalás)

---

[1] Mikor történjen a büntetés? Közvetlenül a nem kívánt cselekedetet kövesse a büntetés, hiszen az elhalasztott büntetés esetén jóval kisebb az esély, hogy a büntetés hatékony lesz, mert – főképpen magyarázat nélkül – nem derül ki, hogy mi miatt büntették meg a gyermeket.