Oktatási módszerek

Oktatási módszerek

Amiről beszélni fogok: 

o  Az oktatási módszerekről általánosságban, didaktikában való elhelyezkedéséről

o  Meghatározó tényezőiről

o  A fajtáiról, csoportosisásáról, ezeknek részleteiről, alkalmazásáról, kiválasztásukról, előnyeiről és hátrányairól

A didaktika

Az oktatás általános elmélete, a tanulásra, tanításra vonatkozó törvényszerűségeket írja le és tárja fel

Magában foglalja: Az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezeti formáinak, kereteinek, eszközeinek tudományos kifejtését.

Az oktatás módszerei

Az oktatási folyamat didaktikai feladatainak megoldására alkalmazott eljárások.

Meghatározó tényezői

A tanulók jellemzői alapján függ: A tanuló csoport jellemzőitől, fejlettségi szintjüktől, az életkoruktól, speciális sajátosságaiktól és egyéb jellemzőiktől.

A tevékenységi tényezők alapján függ: Magától a céltól, az adott oktatási tartalomtól (tananyag jellegétől), az oktatási folyamat meghatározott fázisának didaktikai feladataitól és a módszerek előnyeitől és hátrányaitól.

Csoportosítása

A tanári módszerek szerint 4 féle létezik: az előadás, a magyarázat, a bemutatás és a szemléltetés módszere.

A tanár-tanuló közös munkája, tevékenysége szerint 2-ö: a megbeszélés és a vita.

A tanuló egyéni munkája szerint pedig több is létezik: a tanagyag önálló feldolgozása, a házidolgozatok, tanulókártyák, feladatok, kiselőadások, kutatómunkák, gyakorlati tevékenységek és még a programozott oktatás és az oktató csomag tartoznak ide.

Tanári módszerek

A tanár szóbeli közlésének

Előnyei	Hátrányai
o  Teljes és pontos információkat ad o  Időtakarékos o  Nincs eszközigénye o  Rendszerezett ismereteket nyújt o  Jól tervezhető	o  A tanulók kevésbé aktívak o  Rövid ideig tartja fent az érdeklődést o  Nem tudja az egyéni különbségeket figyelembe venni o  Inkább nagyobb életkorban alkalmazható

Tanár

Az előadás módszere

Olyan monológikus, szóbeli közlési módszer, ami egy-egy téma logikus, részletes (viszonylag hosszú ideig tartó) kifejtésére szolgál. Ez inkább csak magasabb életkorban alkalmazható. Gyakran alkalmaznak közben magyarázatot, példaadást és szemléltetést. Minimum 15-20 percig, maximum 1,5-2 óráig tarthat.

A magyarázat módszere

Olyan szóbeli, monológikus módszer, amellyel fogalmak, szabályok, törvényszerű összefüggések megértését segítjük elő. Ez bármelyik életkornak megfelelő.

Az előadás és a magyarázat közös jellemzői

Mindkettő meghatározott, célirányos, szóbeli, példát alkalmaznak hozzá, logikusan világos a felépítése, változatos és színes, kevés lehetőség van a tanulók aktivizálására, mindkettőben vannak részösszefoglalások és szükséges hozzájuk a megfelelő hang, a gesztusok és a kommunikációs eszközök.

Szemléltetés, bemutatás

Más módszerekkel együtt gyakran alkalmazzák őket. Lehet közvetlen (pl.: ásványok) és közvetett (pl.: projektor)

A jó szemléltetés

Motiváló hatású, érdeklődést felkeltő, életkori sajátosságoknak megfelelő, lényegre irányuló, jól látható és követhető. Gyakran használnak hozzá eszközöket. És általában irányított megfigyelés.

Tanár-tanuló

Vita módszere:

Dialógikus, szóbeli közlési módszer. Célja az érvelés és a kommunikációs készségek fejlesztése. Mivel nagyfokú önállóságot igényel ezért csak nagyobb életkorban ajánlott módszer. Fontos az elején a szabályok tisztázása és az előkészület. Közben pedig fontos a helyes magatartás.

Megbeszélés módszere

Olyan dialógikus, szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanuló a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Ez a leggyakoribb didaktikai módszer. Előnye, hogy azonnal visszajelzést ad, aktivizálja a tanulókat,, rávezeti őket a tananyagra, ezáltal megismerheti a tanulók véleményét, fejleszti a kreativitást és segít figyelembe venni az egyéni különbségeket. Eredményes alkalmazásának feltételei, hogy a téma érdekes és élményszerű legyen, hogy figyelembe vegye a tanulók előzetes ismereteit, jól tervezhető, nyugodt légkörű, eredményes legyen, a hibák tapintatosanan javítva legyenek, mindenki részt vehessen és a konstruktív elemek legyenek benne kiemelve. Három lényeges alkotóeleme van, a strukturálás, maga a kérdezés és a visszajelzés. Visszajelzést minden esetben adni kell különböző módon. Ha helyes a válasz akkor a visszajelzés a dicséret, amely verbális és nonverbális módon történik. Ha a válasz csak részben helyes akkor a jó részt meg kell dicsérni, a hibákat pedig javítani, persze itt a rávezetés a jobb módszer. A helytelen válaszokat javítani kell.

A hatékony megbeszélés:

A hatékony megbeszélés célirányos, jól irányított, rendszerezett és motiváló, fontos benne a differenciálás lehetősége.

Kérdések csoportosítása

Háromféle csoportosítása létezik a kérdéseknek. Az első a kérdések célja és funkciója szerint csoportosítás: ennél megkülönböztetünk érdeklődést felkeltő, ellenőrző, információszerző, véleményfeltáró kérdéseket.

A második csoportosítása a válasz jellege szerinti csoportosítás: ennél megkülönböztetünk konvergens (egyetlen vagy néhány jó válasz van rá) és divergens (több jó válasz van) kérdéseket. A harmadik csoportosítás az elvárt gondolkodás szintje szerinti csoportosítás: ennél megkülönböztetünk ismeret, megértés, elemzés, szintézis, alkalmazás és értékelés szintű kérdéseket.

A hatékony kérdezés

Jó kérdés jellemzői: A jó kérdés pontos, egyértelmű, világos és célirányos. Nem feltétlen eldöntendő, hanem inkább gondolkodtató kérdés. Nem szabad, hogy kettős és általános kérdés legyen. Mindenkinek szólnia kell a kérdésnek, időt kell hagyni rá. És a válaszokat differenciáltan kell kezelni.

Helytelen kérdezés: Nem jó a kérdés, hogyha sugalmazó, ha újra fogalmazzuk, ha ismételgetjük, vagy ha megválaszoljuk.

Bloom taxonómiája

·      Tudás: tények, információk, definíciók, ismeretek megfigyelésének felidézése. Pl.: Ki írta a mesét?

·      Megértés: lényegkiemelés, összehasonlítás, valaminek az elbeszélése/leírása Pl.: írd le, hogy mit látsz a képen!

·      Alkalmazás: eljárások, szabályok alkalmazása feladatok, problémák megoldásában (egyetlen helyes válasz) Pl.: Hogyan számoznád be?

·      Elemzés: okok feltárása, következtetések levonása, általánosítás, bizonyítás Pl.: Miért fogalmazott így az író?

·      Szintézis: problémamegoldás (eredeti gondolkodásra ösztönzés), egy mese történet kitalálása Pl.: Mi történne, ha nem pottyannának a vízbe?

·      Értékelés: saját vélemény, megítélés Pl.: Azt gondolod okosan cselekedtek a kiskecskék?

Tanuló

Fontos, hogy azonos vagy hasonló nehézségű feladattal dolgoznak. Ilyenek például a házi dolgozatok, házi feladatok és a tanulói kártyák

Az egyénre szabott munka lehet részben és teljesen egyénre szabott is.

Előnyei: aktivizálásra ösztönöz. Hatékonyabb a tanulás. Személyiségfejlesztő hatású. További tanulásra ösztönöz a sikerélmény, amit ez által szerez a tanuló. Helyre rakja az önértékelést.

Hátrányai: Pontatlan lehet az ismeretszerzés. Nehéz megtervezni. Az eszközök hiánya gondot okozhat.

Egyéb oktatási módszerek

Munkáltató módszer

Tárgyakkal, eszközökkel manipulatív tevékenységet végez.

Projekt módszer

Témakörök feldolgozására komplex feladatokkal, gyakorlati tevékenységgel.

Kooperatív okt. módszerek

A lényege az együttműködés. A 4 fős csoport az ideális. Fontos benne az egyéni felelősség vállalás, a csoportos tanulás egyénileg is. Számos változata van.