A látás

A látás

A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodtál rajta valaha, hogy miként is működik a szem?Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző.Hogy jobban megérthessük a látást, először tekintsük át, mire jók az emberi szem alkotóelemei , valamint hogy miként teszi lehetővé a szem a látást. Szánjuk rá egy percet, hogy többet megtudjunk a témáról.

A szem részei – kívül

A szem olyan szerv, mint a szív, a vese és a bőr (amely a legnagyobb szervünk). A szem anatómiai felépítése rendkívül összetett. Egy szem több mint kétmillió alkotóelemből áll. Az alábbiakhoz hasonló külső struktúrák tartoznak ezek közé:

• a szemhéj, amely védi a szemet;
• a szemfehérje és a szaruhártya, amely lefedi és megóvja a szem belsejét;
• a könnyréteg, amely oxigént szállít a szaruhártyára, továbbá segít megőrizni a szemek egészséges állapotát és kényelemérzetét.

Érdekes tények: 

Tudtad, hogy egy nap körülbelül 12 000 alkalommal pislogunk, és hogy a szaruhártya az egyetlen struktúra a testben, amelyben nincsenek vérerek? Testrészeinkhez a vér szállítja az oxigént, ám a szaruhártya ezt közvetlenül a levegőből nyeri ki. Miért? Az átlátszóság miatt. Erre van szükség a tiszta látáshoz.

Most, hogy értjük, mi található a szem külsején, vessünk egy pillantást arra, ami belül van, és válaszoljuk meg, hogyan látunk dolgokat, például a felkelő napot vagy reggelente a kedvenc tányérunkat.

A szem belseje

A szem fő belső struktúrái többek között:

• az írisz, amely a szem színes része;
• a pupilla, a fekete, kör alakú nyílás az írisz közepén, amely beengedi a fényt;
• az írisz mögött függő kristálylencse, amely lehetővé teszi a közeli és távoli tárgyakra való fókuszálást;
• a retina, a több millió, „pálcikáknak és csapoknak” nevezett fotoreceptorból álló rendkívül vékony réteg.

A nap kezdetén fény jut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét szobában felkapcsolod a világítást, a pupillák összehúzódnak, hogy így csökkentsék a fény mennyiségét. Ennek az ellenkezője történik, amikor a verőfényes napsütésből egy sötét szobába lépsz. A pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be, és jobban láthass az új környezetben.

Miután a fény áthaladt a pupillán és a kristálylencsén, a retinán fókuszálódik. Itt jön a meglepő rész: a szem hátsó részén a kép fejjel lefele fordul! Igen, jól olvastad.

Ahogy a fény eléri a szemfeneket, a retina idegein keresztül utazik tovább, amelyek egy köteget alkotnak. Ezek a képek aztán egészen az agyba jutnak a látóidegeken keresztül. Ahogyan az agy feldolgozza az információkat, újra megfordítja a képet, hogy ne fejjel lefele lássuk a világot. Enélkül nagyon furcsa életet kellene élnünk!

A látórendszer valóban igen hatékonyan épül fel.

Habár ez a szempont némileg furcsa lehet, a testünk így tudja a leghatékonyabban elvégezni az információk gyors feldolgozását. Adja magát a kérdés, hogy mi történik, ha nem minden működik tökéletesen a szemben.

Gyakori látásproblémák

 Ahogyan olvastuk, a szem anatómiai felépítése lenyűgöző. A látás akkor éles, ha a szaruhártya, a kristálylencse és a retina megfelelően működik együtt. Sajnos azonban ez nem mindig van így.

A tökéletestől elmaradó látásnak gyakran genetikai okai vannak. Ha a szülők fiatalon korrekciós lencsét viseltek, valószínűleg a gyereknek is szüksége lesz arra élete korai szakaszában. Íme néhány gyakori látásprobléma.

Ha a szembe jutó fény fókuszpontja a retina elé esik, nem pedig közvetlenül a retinára, miópia vagy rövidlátás következik be. A távoli tárgyak homályosak és életlenek lesznek. Ha miópiában szenved, lehetséges, hogy a szemei nagyobbak a normálisnál. (További információk a rövidlátásról.)

Ugyanígy, ahogyan kitalálhatta, a fentiek ellenkezője igaz a hiperópia vagy távollátás esetén. Ebben az esetben a szembe jutó fény fókuszpontja a retina mögé esik. Ezt gyakran a normálisnál laposabb szaruhártya vagy rövidebb szem okozza. (További információk a távollátásról.)

Egy másik látásprobléma, amellyel előbb vagy utóbb mindenki találkozik, a presbyopia. Ez akkor következik be, ha a kristálylencse már nem képes megfelelően fókuszálni. Ekkor a közeli tárgyak homályosnak tűnnek, és emiatt kell gyakran távolabb tartanod az arcodtól az étlapot, ha már elérted a negyvenes éveid közepét. (A presbyopiáról jóval bővebben is tájékozódhat.)

Ahogyan megtudtuk, a látás helyes működéséhez a szem számos alkotóeleme szükséges. Ha azonban valami nincs rendben, fejlett technológiák segítségével korrigálhatók a látásproblémák.

Ezekért a problémákért is fontos, hogy, ha egy új napra ébredünk akkor hálásak legyünk a látásunért!